-Megérez,
-Meglát,
-Fenyegetve érzi magát, zsákmányt észlel,
-Felkészül a marásra, szorításra,
-Lecsap,
-És máris halott vagy.
A kígyó szeme
De még senki sem gondolkodott el igazán rajta: Miért ilyen a kígyó?
Nos, ezt senki nem tudhatja biztosan, de azért 1-2 álláspont van, amire lehet támaszkodni.
A siklóknak, mérges, vagy akár óriáskígyóknak nem az az egyetlen feltett szándékuk, hogy mindenképpen végezzenek az emberrel. Természetesen ez is benne van a pakliban, ha egy olyan óriáskígyóval (anakonda) szembetaláljuk magunkat, amely zsákmányként tekinthet ránk.
De...a mérgeskígyóknál ez az egész másképpen van, mivel ők nem tudnak minket lenyelni...Akkor mégis miért marnak?
Feltett szándékom, hogy a védelmembe kerítsem ezt az ágat.
Mert!!!
És a válasz egészen egyszerű: mert védekeznek, ha egy nagyobb ellenségről van szó, és mert támadnak ha zsákmányról, mivel a méreg segít az emésztésben.
Másképpen ezek a fajta kígyók nem tudják megvédeni magukat, csak ha marnak, mert védelmezik a területüket, saját magukat, vagy éppenséggel tojásaikat.
Pakisztáni fekete kobra támadó állásban
Ha belépünk a területére, mint ember csak annyit lát: betolakodó, és először csak próbálja felhívni a figyelmet arra, hogy ez az ő területe, de ha nem teszünk eleget a fenyegetésnek, akkor bizony csúnya következménye is lehet.
Viszont, ha zsákmányról van szó...neki nincs választása. Ő nem kap semmiféle figyelmeztetést...ha akar, ha nem, akkor is a méregfogak között végzi.
Remélem érezni a külömbséget. Nekünk van választásunk, míg másoknak meg sem engedtetik.
Remélem a sikrókról nem kell kifejtenem a véleményem.
Sem (halálos) szorításuk nincs, sem pedig méregfoguk...
Ők legtöbbször a menekülést választják, mivel nincs más választásuk.
És ezzel nem az a cél, hogy szeressük a kígyókat...de semmiképpen ne utáljuk, és ne legyünk feléjük fenyegetéssel!
Hőérzékelő szenzorukkal így látják a kígyók az egeret
Végül egy kis tudnivaló a kígyók érzékeléséről:
Pislogni nem tudnak, mivel az alsó és felső szemhélyuk összenőtt, így védve a szaruhártyát.
Csak foltokban látnak, nem érzékelik az összetett mozgást, viszont némileg fejlettebb az éjszakai fajok látása.
A fán élő mérgeskígyóknak nagyon fontos érzékszervük a látás, mivel testük nem érzékeli a talaj rezgéseit.
Valódi hallásuk illetve fülnyílásuk nincs, így a földön élő kígyók belső füle érzékeli a talaj rezgéseit.
A kígyók legfontosabb érzékszerve a szaglás. A kígyók villás nyelvükkel gyűjtik össze az illatmolekulákat, amiket aztán a szájpadlásukon található, úgynevezett Jacobson-féle szervbe továbbítanak. A kígyók szaglásuk alapján azonosítják a zsákmányukat, és a párválasztásban is szaglásuk segíti őket.
A gödörszerv, amely a gödörkésarcú viperákra, valamint egyes óriáskígyó fajokra jellemző, a kígyók fontos zsákmányszerzési szerve. E szerv a fej 2 oldalán, a szem és az orrnyílás között helyezkedik el. A hőérzékelésért felelős szerv igen kifinomult, egyes kígyók akár a hőmérsklet változásának ezredét is tudják érzékelni.
A kígyó Jacobson-szerve
